Több információ ― Magyar

A vitiligo egy gyakori bőrbetegség, amely a melanociták elvesztése következtében fehér bőrfoltokat eredményez. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy autoimmun eredetű. Bár gyakran csak kozmetikai problémának tekintik, mélyen befolyásolhatja a mentális jólétet és a mindennapi életet. 2011-ben a szakértők a segmental vitiligo nevű típust másoktól elkülönítve minősítették.
Vitiligo is a common skin disorder that causes patches of white skin due to the loss of melanocytes. Recent research shows it's an autoimmune disease. While it's often seen as a cosmetic issue, it can deeply affect mental well-being and daily life. In 2011, experts classified a type called segmental vitiligo separately from others.

Az aktív vitiligóban szenvedő betegek számára számos terápiás lehetőség áll rendelkezésre, például szisztémás glükokortikoidok, fényterápia és szisztémás immunszuppresszánsok. A stabil vitiligóban szenvedő betegek enyhülést tapasztalhatnak helyi kortikoszteroidok, helyi kalcineurin‑gátlók, fényterápia és transzplantációs eljárások alkalmazásával. A vitiligó mögöttes folyamatainak megértésében a közelmúltban elért előrelépések célzott terápiák kifejlesztéséhez vezettek. Jelenleg a JAK‑inhibitorok a legígéretesebbek, jó tolerálhatóságot és funkcionális eredményeket biztosítanak, bár fennáll a latens fertőzések aktiválásának és a más immunszuppresszív szerekre jellemző szisztémás mellékhatások kockázata. A folyamatban lévő kutatások célja a vitiligó kialakulásában szerepet játszó kulcsfontosságú citokinek azonosítása (IFN‑γ, CXCL10, CXCR3, HSP70i, IL‑15, IL‑17/23, TNF). Ezeknek a citokineknek a blokkolása ígéretesnek bizonyult állatmodellekben és néhány beteg esetében. Ezenkívül a miRNA‑based therapeutics és az adoptive Treg cell therapy vizsgálata folyamatban van.
Current models of treatment for vitiligo are often nonspecific and general. Various therapy options are available for active vitiligo patients, including systemic glucocorticoids, phototherapy, and systemic immunosuppressants. While stable vitiligo patients may benefit from topical corticosteroids, topical calcineurin inhibitors, phototherapy, as well as transplantation procedures. Recently, a better understanding of the pathophysiological processes of vitiligo led to the advent of novel targeted therapies. To date, JAK inhibitors are the only category that has been proved to have a good tolerability profile and functional outcomes in vitiligo treatment, even though the risk of activation of latent infection and systemic side effects still existed, like other immunosuppressive agents. Research is in progress to investigate the important cytokines involved in the pathogenesis of vitiligo, including IFN-γ, CXCL10, CXCR3, HSP70i, IL-15, IL-17/23, and TNF, the blockade of which has undergone preliminary attempts in animal models and some patients. In addition, studies on miRNA-based therapeutics as well as adoptive Treg cell therapy are still primary, and more studies are necessary.